Egy rövid kis élménybeszámolóval jönnék most nektek.

Múlt hét csütörtökén voltam osztályommal egy kiállításon, Henry Toulouse Lautrec képeinek kiállításán. Munkássága nagyjából a 19. századra annak végére tehető. Francia festő, grafikus. Legfőbb műfaja a plakát.

Jó ennyi elég a száraz tényekből. Szóval elmentünk sulival megnézni, nem volt drága sem. Először is feltűnt, h eléggé kis méretűek a képek, tényleg voltak olyan kis grafikák portrék ahol talán 10x7 centis kis papírlapon volt megrajzolva. Igazán érdekes, a műkedveő szem sokszor inkább a nagyobb méretekhez szokott, igaz Leonardo hermelines hölgyére is azthittem h nagyobb élőben pedig kiderült h hoppá, mégsem. :) Végigsétáltuk a körülbelül 5 teremben kiállított műveket, nagyja egyszerű rajz volt avagy litográfia, de hihetetlen pontossággal. Olyan apró rajzokban annyi mozgalmasságot érést és kifejezést ábrázolni számomra lenyűgöző volt. Kiderült h imádta a lovakat, hiszen rengeteg rajzon ábrázolta őket, és hihetetlen pontossággal, istenem csodálatosak. A színes elkészült plakátjai eléggé dekoratívak bár nekem sokkal kevésbé tetszettek, mint az egyszerű kis grafikák. Azok nekem mozgalamsabbak voltak és részletesebbek.

Legvégül had emeljem ki egy igazán feltűnő művet, címe: Bendzsózó néger. Nem mondanám h a legrosszabb vagy legjobb, se a legkisebb legnagyobb nem volt, de én elnevettem magam. :) Egy totál fekete alak öltönyben ül a szék háttámláján bengeti a bendzsóját, a gubancos haja már már majdhogynem nevetséges de az a fej... képzeljetek el a feketében két nagy fehér szemet és egy nagy fehér szájat, majdhogynem Mickey egeres benszülött néger stílusú rajz, csupán fekete fehérben. Hihetetlen volt. :D

Ajánlom mindenkinek aki teheti legalább járjon utána Lautrec képeinek, nem fogja csalódás érni.